Jelenlegi hely

Új terápiás lehetőség az ekcémás, atópiás betegségek terén

Egyre több gyerekes család ismerkedik meg az atópiás dermatitisszel vagy az ekcémával. A jó hír, hogy nemcsak őket, de szerencsére a Debreceni Egyetem Bőrgyógyászati Allergológiai Tanszékét is foglalkoztatja a téma, az atópiás ekcéma új terápiás lehetőségeit keresik.

Az ekcémák egyik fajtája az atópiás dermatitisz, amely hátterében leggyakrabban allergiás eredetű gyulladás áll. Ez a leggyakoribb bőrbetegségek egyike: mind Európában, mind hazánkban a 18 év alatti korosztály csaknem 20 százalékát érinti. A betegség jellemzően gyermekkorban kezdődik, de nemritkán felnőttkorban is megjelenhetnek a tünetek. A krónikus betegség sokszor 20 éves korra elmúlik, de az esetek nem elhanyagolható részében élethosszig tartó kezelést és rendszeres kontrollt igényelhet. Az orvostudomány számára így az egyik legizgalmasabb kihívás egy olyan terápia kifejlesztése, amely nemcsak tüneti enyhülést, hanem teljes gyógyulást hozhat a kellemetlen bőrbetegségben szenvedőknek.

A legfőbb tünetek a hullámzó intenzitással jelentkező bőrszárazság és viszketés, mely érzést a betegek a bőr vakarásával igyekeznek enyhíteni, ezzel azonban roncsolhatják a bőr védelmi funkcióját, így az elvakart sebek felülfertőződhetnek, illetve további gyulladások alakulhatnak ki, immunreakciók indulhatnak el.

A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Bőrgyógyászati Allergológiai Tanszékének adjunktusa a szöveti átépülést vizsgálva 2013-ban igazolta, hogy az atópiás dermatitiszben az asztmához hasonló folyamatok mehetnek végbe. A jelenleg Szegedi Andrea tanszékvezető és Gáspár Krisztián irányításával zajló kutatások fókuszában egy, az atópiás dermatitiszben új terápiás módszer bőrre gyakorolt hatásának vizsgálata állt.

A kutatócsoport a szénanáthában és enyhe asztmában korábban már hatékonynak bizonyuló és oki terápiaként használt allergén specifikus immunterápia atópiás dermatitiszben történő alkalmazásának hatásait tanulmányozta. Az egyedülálló kutatás olyan betegek részvételével zajlott, akiknek a szénanáthájuk mellett atópiás bőrgyulladásuk is volt.

Arra kíváncsiak a kutatásokban, hogy az immunterápia, ami szénanátha kezelésére alkalmas, hogyan hat az ekcémára, milyen változásokat eredményezhet a bőr fizikai-kémiai védelmi funkciójában, emellett vizsgálták az immunológiai hatások mechanizmusait is. A gyakori bőrbetegség kezelésében hatásos lehet a szénanáthára kifejlesztett immunterápia – derült ki az egyik kutatásból.

A három éve indult kutatás eredményeit a közeljövőben publikálják a szakemberek, de a részeredményekről már több európai szakmai konferencián beszámoltak.

Az eddigi eredmények alapján elmondható, hogy a szénanáthás tünetek már fél év után javuló tendenciát mutattak, és szignifikáns változás történt a bőrben zajló allergiás folyamatok állapotában is. Továbbá csökkent a bőrön keresztüli vízvesztés, ezáltal a szárazság és a gyulladás is. Összességében olyan változások mentek végbe, amelyek valóban az immunterápia jótékony hatását bizonyítják – foglalta össze a vizsgálati eredményeket Gáspár Krisztián.

Teoretikusan van lehetőség a teljes gyógyulásra, és eredményeik egy újabb lépést jelenthetnek az oki terápia alkalmazásának megvalósítása felé.

A szakember szerint mivel az atópiás dermatitisz kialakulásának hátterében összetett folyamatok állnak, maga a kezelés is komplex, és feltétlenül több ponton kell hatnia ahhoz, hogy igazán hatékony eredményt nyújtson. Továbbá arra biztat mindenkit, hogy legyenek nyitottak és érdeklődjenek kezelőorvosuknál az új terápiák iránt, mivel a Bőrgyógyászati Klinika folyamatosan biztosítja a lehetőséget új gyógymódok megismerésére és a legmodernebb gyógyszerek kipróbálására.

 

Forrás: unideb.hu/sajtóiroda - MM

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

A humor és a nevetés nemcsak jól esik, de egészséges is!

A humor és a nevetés nemcsak jól esik, de egészséges is!

Május első vasárnapja Anyák napja mellett a nevetés világnapja is. Egy szívből jövő nevetés jót tesz az egész testnek és léleknek. Nem csupán a stresszt csökkenti vagy az immunrendszert erősíti, hanem segít megelőzni a depressziót és javítja az önértékelést is.
Munkások vagy a munka ünnepe? Mióta ünnepeljük május 1-ét Magyarországon?

Munkások vagy a munka ünnepe? Mióta ünnepeljük május 1-ét Magyarországon?

Itthon május elsejéről először 1890-ben emlékeztek meg, az első felvonulást a Városligetben tartották. De miért május 1-én ünneplünk?
Május első vasárnapja: a nevetés világnapja is

Május első vasárnapja: a nevetés világnapja is

Tudtad, hogy május első vasárnapja a nevetés világnapja is? És azt, hogy először 1998-ban Indiában egy úgynevezett nevető klubban tartották meg?
Anyai küldetések – te melyik film műfajába illessz be?

Anyai küldetések – te melyik film műfajába illessz be?

Egy kisgyermekes anya napja egy akciófilmbe illő kihívások sorozata: reggeltől estig pelenkacsaták, katasztrófaelhárító műveletek, békítő bírák testületi ülései és mentőexpedíciók sokasága a játszótéren. Sok sírással, bizonytalansággal, puszival és öleléssel.
Ugrás az oldal tetejére